Istenem, hát olyan kis kedves napjaim vannak mostanában...Megyek az utcán és csak mosolygok. Na persze nem másokra. Másokra csúnyán nézek. De csak megszokásból.
Azon gondolkodtam hazafelé, hogy ha hazugságok nélkül élnénk, már rég kitört volna egy újabb világháború. Én például, utálok hazudni (végülis mit nem?!) jójó persze kisebb füllentések elpattannak, kinél nem?! De egyszerűen undorodom a hazug emberektől. Főleg mert képesek a szemembe hazudni, úgy, hogy tudom az igazságot..
Kevesen láthatják így, mert az ismeretségi körömben, eskü alig tudok mondani, egy őszinte embert. Nincs őszinte ember. Igazából én sem vagyok az. Mutass valakit aki az.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése