Villamos mánia.
-
Kellemes nap volt tényleg, jó volt ma ennyit röhögni, szeretem ha már görcsöl a hasam, és folyik a könnyem.
Voltam fényképelni, de nem voltam valami jó pillanatomba vagy nem tudom.
Összefutottam egy két-régi ismerősömmel, azt hittem jót beszélgetünk, mert olyan kedvem volt....
Persze azért amikor megkérdezte, hogy ki az a gyerek akivel mostanában látnak erre fele, és nem tudtam válaszolni, csak mosolyogtam és annyit mondtam; -nem is tudom, de jó, hogy van. -neked?!HAHA, akkor ez is csak egy szobavendég mi?!
ja persze rohadna le a lábujjad vagy valami, mi az, hogy belőlem csak ennyit lehet kinézn?!-kérdeztem magamtól.Óóóó,de tényleg....
Azért felmerül bennem a kérdés, néha, hogy vajon szokott-e rám is úgy gondolni, mint rájuk? Persze az más, mert én nem hiszem, hogy abba a sorba sorolható lennék, de jó érzés lenne tudni, hogy hiányzom-e neki úgy általánosságában. Hé, hallod, hiányzom úgy néha?! hahaha....
éljenek a szobvendégek.
Amugy félre téve, az értelmetlen gondolatokat, jó a kedvem.:D Ez fontos...
-
zene így most ez, bár nem tudom miért...:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése