Tudni kell rólam, hogy nagyon keveset sírok. Lehet, hogy ez nem jó, de általában csak akkor pityergek, ha már tényleg gáz van...
..Akkor gáz van?! Az egész délelőttömet, sírással töltöttem, bevallom.Az éjszaka kezdtem, amikor megint lázas lettem és hánytam..
..Csak azért mert belegondoltam abba, hogy így reménykedjek abban, hogy jobb lesz. Két éve egyre csak rosszabb minden. Hiszen azóta hagynak el az emberek, mindenki másképp viselkedik velem, csak azért mert "más" vagyok mint ők. Pedig ez nem igaz..
Azért is vagyok kiborulva mert nem akarok orvosokhoz járni, nem akarok semmit, mert nem tudnak változtatni a helyzetemen.Mindegyik csak hiteget..
De most tényleg belegondoltam, hogy azóta nincs igazán kire számítanom. Magányos vagyok, egyedül vagyok. És most rettegek attól, hogy még jobban egyedül leszek.
-
Szerencsére, valószínű holnap már mosolyogva fogok kelni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése