2012. március 9., péntek

savanyú a szőlő

Ő a Zsigmond pajtás!

-

Húha, pörgés van, zajlik az élet, már két napja mintha guta ütésem lenne.A húdekedv mármár, felhőket karcol, és esküszöm kínomban nevetek, és jó érzés.:D

Rájöttem egy-két dologra ami különösebb módon nem izgat, igaz eddig is tudtam róluk, csak most tudatosultak bennem úgy igazán.

Haha. Ha egy normális ember lennék valószínű, már most rég egyedül lennék, annyim sem lenne mint most!:D

Belegondolva, kajak szerencsés lehet az az ember aki kifog, mert ameddig nekem nincsenek tisztázva a dolgok szabad a pálya, AMEDDIG őszintén elmondja.

Na már most, ez nem olyan helyzet, azt viszont nem szeretem ha hülyének néznek, ugyanis ő eléggé abban a hittben él, hisz olyanokrol is tudok amiről, sejtése se lehet...

De hát egészségére, én nem szólok semmit, ő tudja mit csinál. Kíváncsi vagyok mit gondol, jelen helyzetben.

Mert hát tudja, hogy én Én vagyok nem pedig Ők. Ez értelmes volt, de nem tudom másképp kifejezni magam. Túl engedékeny vagyok. Hiszékeny nem, önző méginkább, de makacs is lehetek.

...Azért viszont, hiányolom a régebbi helyzeteket, a sok ugyulubugyulut, nem csak -tengni-lengni nem beszélni- találkákat ami mostanában megy...Jó volt abban a hiszemben élni, hogy nekem is csurran-cseppenhet valami, mégha nem is teljesen az enyém.:)

Nem azt mondom, hogy most tré, hiszen jön, meg satöbbi. Csak nem a régi.

but i still "love" you,my littleprince!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése