a szabadság az emberek fogsága

Hát na de most komolyan, süt a nap meg minden, kibsztl éget, és már nem tudsz magaddal mit kezdeni. de kell amúgy.

-

Szombaton megtanultam repülni, ez nem is kifejezés, megöleltem egy tuja sort és dobtam egy hátraszaltót. Kedves foltokkal, vérző sebekkel, és egy szakadt pólóval meg is úsztam. Igaz sírtam a röhögéstől, és R. se tudta eldönteni, hogy most mentőt hívjon, sírjon, vagy nevessen. Vagy milyen sorrendben. De a lényeg, hogy túléltem. ímádok görkorizni!

Este elzsaltam moziba N.-el kajak jó volt, csak majd szétrobbant a fejem a végén.Úgy éreztem soha nem örültem jobban az ágyamnak mint aznap..

Tegnap is meg szombat délelőtt is egész végig egy rohadt festék után gyalogoltam, mert nekem az kell gondolattal,végig jártam az össes plázát satöbbit. DE NEM! azok a kcsgök megszűntették az egyetlen ányalatot, amit szerettem :( Nincs több répa haj, most nem tudom, milyen legyek...:D (ötlet valakinek?)

Ja amúgy meg Zsigmonddal töltöttem mostanáig kellemes perceimet, mert úgy döntöttem most elég volt R.-ből leráztam.Hah.

csokisember

Van egy ember akit látatlanban is imádokszeretekszerelmesvagyokbelé. Random napokon küld egy doboznyi csokit, mindig más mennyiségben..:D egyszerűen imádok rá hazajönni *-*

-

Fenomenális, ma sikerült megint berosszulnom, hazajöttem. Nem csináltam semmit, tipikus várom, hogy teljen az idő.

Beszélek épp Cs-vel rinyál a volt barátnőjéről, na HAHA.... Nem tudok rá mit mondani, egyszerűen iszonyatosan viccesen viselkedik. Legszívesebben beleröhögnék a képébe.

És most megyek, kialszom magam, és nem csinálok semmit, szokásomhoz híven! HALÁL A MÁJRA!

-

A kisherceg tegnap nem járt errefele, kapja be.

bahahahahahAHAHAHHH

Ez a szám, akkor is megfelelő ha boldog, ideges, vagy akármilyen vagyok. Tehát most is, hisz izé, magam sem tudom, hogy vagyok.

-

Az egész gondolom, onnan ered, hogy tegnap 3ig a szememet sem tudtam lecsukva tartani, már eskü hisztirohamot kaptam, hogy nem tudok elaludni. Igaz hozzátett, hogy mivel szétbsztm a fülem, emiatt már fájt a mandulám is és bahhhh.

A ma türhető volt, érdekes dolgok suhantak át a fejemen egész nap, gondolkodtam R.-n is, meg úgy ánblókk.De még mindig nem jutottam düllőre, mit tehetnék, szóval még menekülök a döntés elől.

Délután, elvittem unokatesómat meg a barátnőjét repülőt nézni, nekem is egy kis mozgás volt hisz rajta vagyok, a változásokon!:)

AHAHAHA! Napocskás a hajam..:D Vagyis, ezt ma mondták, mert tegnap megnyiratkoztam, és csíkok vannak a hajamban. Izé...a helyén.

-

Most várom, hogy mi lesz, jön-e a kisherceg vagy nem. de az már biztos.

the sun is shineing everyday

Szóval, megint egy hisztis nap esküszöm nem tudom mit kezdjek magammal.

Ma még a fürdésből is csak egy órás lett, és még a báttyámat is leráztam.

Valami csokiban tocsogós ropogos édes cuccot akarok enni, és nyugalmat!

-

enniyt erről, reggel újabb májgörcs.

hatvan perc nyugalmat

Halvány lila fingom sincs mit tehetnék még azért, hogy ne utáljon ennyire.

A nővérem nem szól hozzám, és nem érzem úgy, hogy bármit is tettem volna.

Hisz ez az én döntésem, én akarom így, ő miatta nem fogok másképp szervezkedni.

Ha már anyám is azt mondja, ne foglalkozzak veled, akkor öcsém, ezt most bebuktad, sorry!

-

Tadadadammmm.

Egyszerűen megtudnám szokni ezt a helyzetet, hogy nincsenek első négy óráim, elmarad egy csomó, és semmilyen tanár nincs bent. Tűrhető.

Azért érdekes, ma beszélgettem Szmessel, közölt velem egy-két olyan dolgot, amit magamtól is tudok, csak furcsa ha valaki a szememre hányja.... De hát mindegy, nem fogok selymet szarni a szátokba!

Elég sok dolgot csináltam az elmúlt hetekben, ami változásokat hozzott, és szeretném is folytatni, hisz azon vagyok, hogy kijöjjek a falak közül, és most jól megy. Kivéve R-t. Őt még mindig nem tudom melyik polcra tegyem. De hát annyira itt van, annyira belemászik az életembe, baaaah. Segítség!

És akkor persze, megint lehet azt gondolni, hogy ellököm magamtól az embereket, de meg kell hogy nyugtassalak, EZ ÍGY VAN! és így is marad..:D

Szóval. Mindent egybevéve, jól alakulnak a dolgok, ebben a szaros kis életemben.

(megjegyzés: máj 16.-kórház, addig nuku orvosi ellátás!!)

(megjegyzés kettő:aaaaaaaaaaahhh csak legyen így, nem kérek görcsöket!)

u lie,ure fake,u selling shit

Egyszerűen imádom a Zsigmondos napokat,tökéletes minden perc vele, semmi tré szituáció, csak hasfájós nevetések satöbbi.

Bár sajnos egész végig gondolkodtam, nem sikerült kiűznöm a problémákat teljesen. Most is itt ülök, és azon gondolkodok, menjek-e hozzá vagy ne.Lusta vagyok, de ha annyira szeretnék, nem lenne ez probléma nem?

Aztán persze meg eszembe jut, hogy tessék ittvan tálcán kínálják a "teljes boldogságot", én pedig ellököm magamtól, menekülök. De ez meg relatív, mivan ha nekem ez a boldogság ami most van. Én szeretek Egyedül lenni. Kötetlennek lenni.

-

Le akarok menni Lacházára, és vizet akarok magamköré.

És jó lenne Kedves Vilmossal lenni, na az boldoggá tesz.Hiányzik a társasága.Beszélgetni akarok, és neki hátha akadna valami ép ötlete, mit tegyek.

-

Már megint ilyen...(?)

hello! oh no, sorry; goodbye!

Ó szóval, akkor a tegnap este után már tényleg nem tudom mit gondoljak.

Miután kedvesen megkérdezted, hogy most ez után el fogok-e tűnni, felszívódok-e, tényleg elgondolkodtam, hisz ha visszatekintek, eddigi döntéseimre, igen, az lenne a legjobb, legkönyebb, hozzám illő megoldás.

Hisz nincs szükségem, érzelmi kötődésre. Ezt ő is tudja, látja. érzi. De most komolyan elgondolkoztam, hogymi lesz. Keressem, ne keressem, nem tudom. Még mindig nem tudom mit akarok, és ez zavar. BAH, én ilyeneken gondolkodom???!!

-

Kórházba semmi nem volt, ultrahang, funkvió ellenőrzés stb.

-

És most zsa mucsaröcsöge. Szeretlek pécelcity.

Ez mi?!

keep calm and hakuna matata

Hát basszus.

Rohadt stresszes napom volt, vagy nem tudom. Legszívesebben mindenkit leütöttem volna, bár szerintem csak a holnap miatt aggódom.

Azt mondta Kedves Vilmos, hogy lehet itt alszik ma, csináltam neki palacsintát is, ideglevezetésből, nem azért mert cuki vagyok, de hát nem hívott, szóval bukta. Pedig igazán megnyírhatott volna.

Este sétáltam R.-el, de látta hogy nem vagyok százas ma, szóval nem próbálkozott semmivel.

Holnap meg megint kórház, annyira nincs kedvem hozzá, hogy el nem tudom mondani.. 

Aludni szeretnék, és beszélgetni valakivel, és egy bátorító ölelést. Ja, hogy ma már nem?!

nem bírok aludni, minden álom romlott..

Szóval megint csak ugyanott vagyunk; félek és menekülök.

Félek az érzéstől, nem merek nyitni, magam sem tudom mit akarok.

Nem akarok polcot, sem szekrényt, csak elmenekülni tőle, nem akarok döntést hozni.

Miért félek ennyire?! Miért állítasz választás elé?! Miért nem sikerül megint megúsznom, egy "jó ez így" kapcsolattal?!

A fejem teli van kérdésekkel, a választ csak várom, de sehol nem hallom...

-

EZ tesz boldoggá nap mint nap:

azok a bizonyos polcok

Ó te jó ég!

Péntek:

Hát én komolyan nem tudom mi volt Kashmirral, valószínűleg az, hogy mindenki Almássyba gengelt, de full üres volt...Mondom mi az isten? Nyomtuk még egy kicsit a danszt, de hamar meguntuk, elindultunk piát venni, és zsa házibuli budára(!). Fasza lett volna, de lemondták a zsernyók, úgyhogy piáltunk máshol, ójajhónalj másnap délben keltem fel Pierre ágyában, te szentmáriakenyér. Szerencsére annyira emlékszem, hogy csak nyomult, de volt eszem.

Lényegtelen..:D

Tehát mikor jöttem hazafele, kinyitottam a táskámat, és volt benen 1db sajtos kifli!:D Az egész hátizsákban. Nem tudom hogy, de rohadtul örültem neki abban a pillanatban... Hazaestem fájó torokkal, plusz sántán, mert meghúztam a combomat vagy mimet, és sajnos az mostanáig is fájt.

Elaludtam a kanapén, de R. hamar kiharcolta, hogy találkozzunk. Elmentem hullán, szenvedősen, de jó volt.

Beborocskáztunk, mosolygósra, és jött a beszédével... Ugyancsak azzal a témával, hogy miképp vagyok érzelemmentes, szívtelen, esetleg kcsg.

És jött a polcos beszéd. Találjak magamnak polcot.Persze! Ne szereljek magamnak vélelen egy újat?! Sajnálom, de nekem nem elég egy polc, szekrényt akarok, akkor mi van?!:DD

(megsugom, egykicsit korainak tartottam ezt a témát)

Viszont most mindjárt indulok vissza, megyünk erre arra, bár menni még midnig nem tudok, és nem kapok levegőt se, plussz csak suttogva tudok beszélni...

bulivan.vagy valami olyasmi.

Hangolodok Kashmirra, mindjárt zsa van!!!

Eléggé érdekes nap volt, igazábol, fszm ki van, nincs is kedvem róla irni, holnap jövök.

just go and fuck yourself!

Hát bzdmg.

Tipikus utálok mindenkit napom, volt eleinte hűdekedvvel, de az sajnos hamar elszállt.

Esküszöm vártam, hogy hazaérjek, és bezárhassam magam mögött az ajtót, feledve a kinti világ pillanatnyi borzalmait. Ami igazából semmi nem volt, csak tudod, a pillanat hevében az is zavart, hogy egy pók mászik a falon...

Tehát, bevágtam magam a kádba, és röpke kétésnegyedóra múlva ki is jöttem, szottyosan, de talán jobb kedvel.

csalóka az egész, mit akarsz

bébike ♥

-

Szóval, ma is bent voltam délelőtt, igazán fölöslegesen, utálok várni, és utáltam az egész mizériát, hogy egy gennyes nejlon zacskoba kell fujkálnom a levegőt negyed órán keresztül, mert az majd megmondja a tutit! Na persze.. Egyedül apám tudott mosolyt csalni az arcomra, meg az, hogy amikor hazaértem, jött a báttyám.

Elaludtam...Felkeltem, képeltem, hajatvágtam (óvodás,haha!), hazajöttem, várok, cseszhetem az egészet!

-

Ez gyors volt tömör, de most ilyen.

Megjegyzés: hol a fszmba van egy ölelés már?

Megjegyzés kettő: végülis nekem, minek?

when dreams come true

omg, i'm fucking love trams!*_____*

( mellékesen a mairól egy-két kép felkerült:http://nikkolino.deviantart.com/ )

-

Na, szóval... Reggel go kórház, iszonyatosan idegesítő volt, új magán doktorom van (!) érdekes emberi lény, de egyenlőre jóarcnak tűnik, kivéve az nem volt szimpatikus, hogy amikor épp velem kéne foglalkoznia, befagy az egész rendszer a kórházba, és úgy vittek be a laborba is lecsapolni h post-it-en közölték a kért információkat!:DDD

Szerencsére, saját felelőségre, kijöhettem, de holnap reggel mehetek is vissza, sőt még jövőhéten is, yess!!

Viszont, este miután, elvoltam csöpp kis májam rendbetételével, elindultam képelni, muzsikával, és jó kedvemmel...

..És rohadt jól éreztem magam!

-

Ez is jó volt ott:

harsány nevetgélés

Oké, akkor ez most tényleg kurva szarul esett bevallom....

aztán meg idegemben, elindultam, itt hagytam csapotpapot, már majdnem elértem célom, lőttem volna az elsőt, és belecsapott a fejembe, hogy kibaszottul otthon maradta kártya..

hát komolyan mondom, ez nem az én szerencsém.

azistenbasszameg.

-

omg, holnap még kórház is...

hamarabb mint gondolnád, hisz édes mint a méz..

Ó csak ne remegne ennyire a kezem...

-

Péntek, ahh mily csodás vagy. Érdekes, elgondolkodtató..

Reggel tök jól süt a nap, várom, hogy menjek képelni. Majd elindulok, persze elmegy ez a nyomorék. Oda értem Kedves Vilmoshoz, "kosaraztunk". De debil vagyok istenem, ezt sem nekem találták ki. Attól függetlenül, hogy fájt közben ez a kcsg májam, eskü jól esett mozogni. Kitisztultam, jó volt na. (akarok még.) Továbbmentem volna, de jött az eső, tehát irány Pécel, Zsigmond már vár.

Este még elzsalltunk,a részegecskés szomszéddal a boltba, hát elég isteneseket szakadtunk rajta.... Másnap próbáltunk "korán" felkelni, hogy elkapjunk pár napsugarat, de mucsaröcsögén semmi nincs, nem hogy az ihlet...Persze ja, az emlékmű, és az alatta lévő lelakott szanaszétcsövesedett, festékes házmaradványok, lelki facsartságot okzó kinézetükkel, meghozta volna minden jelenlegi vágyamat, de az túúúl messze van, ő meg lusta, menjünk haza... Megjött a pótnyuszi, mehetünk is tovább.

Találkoztam Szőke R-el! Őőőő..már nem az. Tehát maradjon, R. Istenem, hát nagyonfaszásul éreztem magam, bár biliárdozni azt még midnig nem tudok,hah!:D Viszont, eléggé előhozza belőlem a nevetős, feszültségmentes oldalam, és nagyon jól esik, hogy másként áll hozzám. Azért örülök neki, hogy nyitott voltam, és nem űztem el magamtól. (először)

Onann Kashmir, azt hiszem eddigi legjobb volt, azt leszámítva, hogy utána Kedves Vilmoshoz akartam menni aludni, mert haza nem tudtam, de offon volt, tehát fél órás kapuban várakozás után, nekiindultam gyalog haza. 6ra haza is értem!:D

Ma meg, ismét indultam volna képelni, igénybe vettem volna a fenti hímnemű egyed tudását, de ismételten nem jöttek össze a dolgol, tehát elindultam elfele, de mivel útközben lemerült a gép, a pótaksival együtt, hogy olyan durcit rendeztem, hogy pár nap után, hazajöttem, anyámék örömére.

Most lábamat lógatom, és szorítok a holnapra, hisz utolsó lehetőség, hogy elmenjek végre normálisan képelni!:)

Ennyit mára, nagy a szám,a fülem meg fáj.

Hiába nézek szépen, hiába tettem és teszek bármit,neked mi az, ami számít?

hát,szerelmem.

-

Azért ma már túl sok volt.Nem volt se jó, se rossz. 

De hogy ennyire?!

Ó istenem, csak legyen honap, és újra érezhessem azt az örömöt....Ha esik,szakad fúj, ha kell egyedül is megyek. Erre vártam két hónapja, lényegtelen,ÉN megyek. Mert megígérte.És én is magamnak. Bár én az egész szünetem a fotokra szánom....

Szombaton Shiftelünk Szmessel elvileg, de még nem tudom, hogy lesz-e kedvem...

-

Motorozni akarok megint, lehet felkeresem pedomacit...:DDD

nekem nem fogja szegni a kedvem, hisz életemben újraszülettem..:)

boldogrépafej.

-

Ó hát, szünet van, örüljetek.Én nem tudom, hogy örülök-e, jövöhéten, kórház!:D

De legalább ma végig mosolyogtam, a tegnap miatt, kellett az nekem. Ha minden jól ment volna ma már tudtam volna menni fotózni, de nembaj, majd napokon belül.

Sikerült elütnöm az időt itthon, azt hiszem életem egyik legfinomabb sütijét sütöttem ma meg.ÉLJEN a banános pite.Itt vanneeeee:

Most hogy beraktam, rájöttem, hogy itt sokkal jobban néz ki, de sebaj!:)

-

Attól félek, hogy megint ugyanaz lesz Szmessel mint régebben. Bár most nincs barátnője, és minden cukorkásanszép, de az a sejtésem, megint el fogunk távolodni, akkor amikor már túl "összemelegedtünk". Tudom, hogy ez csak ragaszkodás a Színes évünkhöz, semmimás. De örök marad...;)

-

mindig jókedvet csinál!

haló?!

Hát megint, ugyanugy, élvezem a répafejséget, mint akkor, yeyyyy!

-

Te jó ég, én reggel nem is gondoltam volna, hogy ilyen jó napom, lesz, kellemes meglepetésem volt..:)

Éppen relaxáltam a suliban (juhu, tuleltem egy napot...) amikor csörgött a telefonom, kinyomtam, majdkésőbb megcsörgettem, hogy ha fontos akkor hív biztos. Erre beleszól valaki, hogy:-XY vagyok, a Debreceni Rendőrfőkapitányságról és névszerintvelem szeretne beszélni.-Hát először köpni nyelni nem tudtam, hogy mi  francot csináltam, mondom én vagyok, jaja. -Szia Szőke R vagyok!:DDD- Wazze, nem volt vicces. De kajak jó volt, egész délután együtt voltunk, jó volt "megismerni" érdekes felfogása van az életről, elég durva dolgokról beszéltünk, és igazán meglepett, hogy közölte, nem kérdez a betegségemről. FUCK YEA!

ott ahola felhő véget ér, és kisüt a nap.

Megint répácska lettem, valószínű ez annak köszönhető, hogy amíg bent voltam, eszembe jutott, hogy úgy mindezek előtt répa voltam. És most olyan érzésem van egy picikét, mintha "semmi nem változott volna"..:)

- 

OTTHON VAGYOOOOOK!

Hála a jó beszélőkémnek. Bár majd még kell feküdnöm a közeljövöben, Bah.

Új orvost kaptam, elég érdekes, valami fiatalabb típusu srác, gyenge poénokkal, és oda nem illő kérdésekkel. Papírokról "ismer" de még sem az igazi, a régi legalább már képben volt, mikor mi van. 

Zsigmond barátosném meglátogatott. Ez volt az egyetlen örömöm...:)