2012. január 9., hétfő

Bármiről írok igazából relatív, így felfogás kérdése a boldogság...

Na izé, ez lennék én. Én aki izé. Ennyit erről. Lehet, hogy ma nem lennék alkalmas semmi eszmefutattásra, tehát nem is erőlködöm.

A hétvégém egész jól telt, jobban vagyok, Kedves Vilmosnál töltöttem. Semmi érzés nincs most bennem. Senki és semmi iránt. Nincs kedvem semmihez, csak bedugnám a fülest és várnám, hogy teljen az idő. Remélem hamar jöna felmentő sereg. ja. és hogy épp jó kedvemben ér ide.

Ezt benyomom, és felőlem jöhet a világvége.

2 megjegyzés: